Íme néhány kép:
A blog a kockaházunk felújítását és bővítését követi nyomon. Nagyrészt magunknak, dokumentáció jelleggel, de igyekszem minél több érdekes információt, leírást és hivatkozást is kitenni.
2016. szeptember 26., hétfő
Lábazat
Elkezd manifesztálódni a blog címe, kezd testet ölteni a "bővítés". Kirakták zsalukövekkel a lábazatot, illetve az új nyílások falazása történt. Meg annyi, hogy irgalmatlan mennyiségű hulladék fát tüzeltem el: bontott ajtó- és ablaktokok, a födém alatti nádazott deszkázat, ablakok, ajtók, illetve a garázsban hónapok óta tárolt maradék fát. Egész nap ment a máglya, nem nagyon lehetett a közelébe menni. Remélem a cseresznyefa nem sínylette meg nagyon...
Íme néhány kép:
Íme néhány kép:
2016. szeptember 22., csütörtök
2016. szeptember 21., szerda
Állapotok
2016. szeptember 17., szombat
Mikor érdemes leszedni a tetőhéjazatot?
Végre tegnap, pénteken a csapat elkezdte a munkát. A tetővel kezdték, leszedték a pala héjazatot, az ment Big Bag zsákokba, plusz lejöttek a cseréplécek is. A három kéményt is ledöntötték derékmagasságig. Elkezdték felverni a mostani teraszlépcsőt, meg a mostani mészkő lábazatot, aminek a helyére majd az új falazás kerül.
Erre természetesen éjszaka és ma egész nap mi történt? Leszakadt az ég, de annyira, hogy autóval odafelé menet néhány tíz méterre lehetett csak látni a szakadó esőben. Ekkora vihar talán egyszer volt egész nyáron. Örültem neki, mint majom a farkának... (ja, nem). A födémen a deszkázat még legnagyobbrészt fent van, így nem direktbe kapta a ház az esőt, de olyan poszt-apokaliptikus látvány volt eső után, ahogy mindenhonnan csorgott be a víz, hogy az valami hihetetlenül elkeserítő volt. A ház körül még sok helyen palatörmelék hever, remélem nem gondolták, hogy az majd úgy marad.
Fényképet nem készítettem sajnos, de majd a napokban igyekszem pótolni.
Erre természetesen éjszaka és ma egész nap mi történt? Leszakadt az ég, de annyira, hogy autóval odafelé menet néhány tíz méterre lehetett csak látni a szakadó esőben. Ekkora vihar talán egyszer volt egész nyáron. Örültem neki, mint majom a farkának... (ja, nem). A födémen a deszkázat még legnagyobbrészt fent van, így nem direktbe kapta a ház az esőt, de olyan poszt-apokaliptikus látvány volt eső után, ahogy mindenhonnan csorgott be a víz, hogy az valami hihetetlenül elkeserítő volt. A ház körül még sok helyen palatörmelék hever, remélem nem gondolták, hogy az majd úgy marad.
Fényképet nem készítettem sajnos, de majd a napokban igyekszem pótolni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)